Elon Musk bűne: ezért nem tudják őt elviselni az európai elitek

Elon Musk a politikai harag villámhárítójává lépett elő Európában – különösen, miután az elmúlt hetekben megosztotta politikai nézeteit az X-en (volt Twitter). Az Európai Bizottság most (ismét) jogi lépésekkel fenyegeti a techvállalkozót a Digitális Szolgáltatási Rendeletre (DSA) hivatkozva, azt állítva, hogy megsértette a felhasználók védelmét biztosító rendelkezést. Azonban, ahogy az a politikusi reakciókból is látható,

Az X egyike az utolsó olyan platformoknak, melyek korlátlan szólásszabadságot biztosítanak a felhasználóknak, és az EU ezt meg akarja változtatni. A kormányok nyomást gyakorolnak a közösségi médiára, hogy elhallgattassák a nekik nem tetsző politikai véleményeket, Muskkal pedig most példát akarnak statuálni, mivel nem hajlandó engedelmeskedni.

A valódi probléma akkor kezdődött, amikor a közösségi média platformok politikai szereplőkké váltak, különösen a 2016-os választásokat követően. A hagyományos média befolyásának elvesztésével ezek a platformok még jobban integrálódtak a politikai mozgalmakba, gyakran elmosva a határt a média és politika között. Ez az eltolódás megteremtette a szabályozásra való igényt azokban, akik szerették volna (még jobban) befolyásuk alatt tartani az online teret.

A DSA célja elvileg az online platformok szabályozása a felhasználói biztonság érdekében, de tartalomszabályozás (annak módja és eszközei révén) sokkal inkább a szólásszabadság korlátozására irányul. Míg vannak, akik egyetértenek azzal, hogy szabályozásra szükség van, sokan úgy tartják, hogy a DSA egy antidemokratikus túlkapás – amely sokkal inkább szól a politikai diskurzusról, mint a polgárok védelméről.

Már 2023-ban elutasította az Európai Bizottsággal kötendő titkos ajánlatot arra vonatkozólag, hogy csendben, észrevétlenül cenzúrázzák a posztjaikat, így az X azóta is intenzív DSA-vizsgálat alatt áll.

A kritikusok szerint a DSA kevésbé szól az állampolgárok védelméről, mint a másként gondolkodók elhallgattatásáról. Az MCC Brüsszel közelmúltban megjelent jelentése „antidemokratikusnak” nevezi azt, rámutatva, hogy az túllép az állampolgárok biztonságos online terének fenntartásán, s a narratíva kontrolljáról szól. És itt van Musk, aki ez utóbbival száll szembe. Ezért van úgy beállítva, mint az európai demokrácia veszélyeztetője.

Szakértők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy az objektív tartalomszabályozás helyett az EU saját politikai nézeteit erőlteti. Ez éppen azokat a demokratikus értékeket ássa alá, amelyek védelmére hivatkozik; ráadásul a közvélemény ellenőrzéshez átadja a hatalmat a meg nem választott bürokratáknak és a cenzúrázási jogot az NGO-knak.

Musk eközben politikai nézeteivel, különösen is a németországi populista AfD támogatásával a címlapokra került. Nemrégiben tett kijelentése, miszerint „csak az AFD mentheti meg Németországot”, felháborodást váltott ki az európai elitek körében, és egyesek „politikai beavatkozással” vádolták meg. Válaszul az EU kiterjesztette az X ellen 2023 óta folyó vizsgálatot.

Látható, hogy a Musk körüli felháborodás nem pusztán a véleményének közzétételéről szól. Sokkal inkább arról, hogy ki irányítja a narratívát. S a két fél közötti összecsapásban Musk, aki nem hajlandó betartani a szabályokat, közvetlenül a célkeresztbe került.

A legutóbbi eset az Elon Musk és az AfD vezetője, Alice Weidel között, az X-en folytatott, sokat emlegetett beszélgetés. Erre előzetes fenyegetőzések kíséretében Brüsszel 150 megfigyelőt állított rá – végül, Shakespeare szavaival élve, „sok hűhó volt a semmiért”. Ám valójában ez is azt mutatta meg, hogy a brüsszeli elit minden diskurzust ellenőrizni akar, és ez mindannyiunkat aggodalommal kell, hogy eltöltsön.

A szerző az MCC Brüsszel kommunikációs szakértője

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP